Hogyan lehet felkészülni szülőként a digitalizációval kapcsolatos nevelési kihívásokra?
A gyermekek – életkori sajátosságaik miatt – a felnőttekétől eltérő befogadási, élményfeldolgozási képességgel rendelkeznek. Az internet tervezői a felnőtt felhasználókat tartották szem előtt és nem voltak tekintettel a gyermekekre. Utópisztikus elképzelés lenne, hogy minden felhasználó egyenlő. A pozitívumokkal mindannyian tisztában vagyunk: kényelem, kapcsolatteremtés, kreativitás, oktatás, információáramlás és a kereskedelem területe.
A kockázatokról azonban kevés szó esik: szorongás, depresszió, önértékelés csökkenése, testképzavar, önkárosítás, alvásminőség romlása, addiktív magatartásformák.
Javaslatok szülők számára
- Tegyük lehetővé, hogy a gyermekünk minél többet mozogjon, lehetőség szerint sokat játsszon a szabadban.
- Legyen minél többet kortársai között, amely szükséges az agy megfelelő fejlődéséhez és a megfelelő szocializációhoz.
- A szülők saját okostelefonjukat ne adják át a kisgyermekeknek.
Semmiképp se hagyják a gyermekeiket egyedül, felügyelet nélkül mobilozni vagy tabletezni, ehelyett használják közösen az eszközöket, kövesse azt odafigyelés, beszélgetés és közös játék. Beszélgessenek minél többet és együtt dolgozzák fel a digitális tartalmakat.
- A gyermekek szellemi és érzelmi fejlettségüknek megfelelő játékokkal játszanak a digitális térben is.
- Szükséges a képernyőidőt keretek közé szorítani. A WHO ajánlása szerint a gyermek:
- 2 éves koráig mellőzzük a képernyő előtti időtöltést, az online kommunikáció kizárólag a szülőkkel, családtagokkal történő video-telefonálásra, kapcsolattartásra használandó,
- 2-5 éves kor között naponta maximum 1 óra,
- 6 év fölött maximum 2 óra képernyő előtt eltöltött idő engedélyezett (beleértve természetesen a televízió, a YouTube csatorna és a fejlesztő játékalkalmazások használatát is).
- A szülők törekedjenek arra, hogy kisgyermekek számára javasolt, magas minőségű tartalmakat válasszanak.
- Figyeljenek rá, hogy az online jelenlét/aktivitás, illetve a mesenézés egy alkalommal ne haladja meg a 30-40 percet, és mindig kövesse azt testmozgás vagy mozgásos játék.
- Érdemes előre megbeszélni, hogy mennyi ideig fog tartani az online aktivitás (pl.: hány részt nézhet meg a gyermek a meséből), így könnyebb lesz azt befejezni.
- Ajánlatos mesenézés helyett a karakterekkel történő interakciót támogató fejlesztő játékokat használni.
- Az online - offline egyensúly kialakítása már ebben az életkorban megkezdődik a szabályok kialakításával. Célszerű digitális házirendet készíteni és azt mindenkinek betartani (eszközhasználat és online tér használata: hol, mikor, mennyit). Minden családtagra legyen érvényes, szülők részéről különösen fontos a példamutatás.
- Az étkezés legyen képernyőmentes időszak.
- A szülő tájékozódjon a kisgyermekek számára javasolt, magas minőségű tartalmakról, ne véletlenszerűen válasszon, és minden esetben tervezze meg ne csak a képernyőidő mennyiséget, hanem a tartalomfogyasztást is.
- A kisgyermeknek nem valók a felnőtt platformok és tartalmak. Semmiképp se vonjuk be őket TikTokozásba, Instagramozásba, ne mutassunk nekik érdekes Shorts-okat.
- A szülők, ha a gyermekekről fényképet készítenek, azt semmiképpen se osszák meg nyilvánosan.
- Kisgyermekkorban a legfontosabb a mesélés, ezért ajánlott a napi szintű meseolvasás, hiszen bizonyítottan számtalan pozitív hatással bír.